Nehéz a tervrajzokat jól olvasni
Minden épületnek van egy kívülről láthatatlan, mégis kulcsfontosságú eleme: ez az épület alaprajza, népszerű nevén a tervrajza. Olyasmi ez, mint a zenében a kotta. Egyfajta elvont, teljes mélységében csak a beavatottak számára érthető síkvetületi ábrázolása valaminek, aminek a valóságban több dimenziója van. A tervrajzok megértését még tovább nehezíti, hogy többnyire erősen lekicsinyített formában ábrázolják a valóságot, hasonlóan a földrajzi térképekhez.
Ahhoz, hogy valaki pusztán egy tervrajz alapján mérethelyesen képes legyen rekonstruálni fejben az épületet, nagyon nagy gyakorlat, térlátási (pontosabban térelképzelési) erő, és alkotó fantázia is szükséges. Valljuk be, erre még sok diplomás építész sem képes! Az átlagos, “polgári” építtető tehát a legnagyobb nehézséggel találja magát szemben, amikor építészeti tervekkel találkozik. A zenei hasonlatnál maradva hiába fogja esetleg kisilabizálni, hogy melyik helyiség hol található a terven, vagy, hogy mekkora lesz a konyhapultja, – ami mondjuk egy szimfónia-kotta esetében megfelelhet a fagott meg a hegedű szólamainak – a mű egészét nem biztos, hogy “hallani” fogja.
Ennek a jelenségnek a tipikus példája, amikor az építtetők először lépnek be az épülő, már válaszfalakkal tagolt házukba, és megdöbbenve szembesülnek a valósággal. Rossz esetben ez az élmény egyfajta elborzadással párosulhat, ám jó esetben kellemes meglepetésekkel lesz teli. Ekkor fognak fel valamit, amit addig csak az építészük látott (ha látott) lelki szemeivel, de mostantól ők maguk is be tudnak lépni egy új világba, az otthonuk terébe.
A karakter kifejezői: a látványtervek
Az építtetők tervrajz olvasási nehézségeit ellensúlyozandó van egyfajta ősi válasz az építészek részéről, ami a maga helyén rendkívül hatékony és meggyőző eszköz: az építészeti látványterv. Ez a műfaj az egyszerű, lendületes kézi skicctől a hiperrealista, 3D virtuális épület bejárásos animációig sok minden lehet. Egy dolgot kell tudomásul vennünk csupán: a látványterv az épület külső formáját megmutató eszköz. Természetesen a belső terekről is tudunk látványterveket készíteni, de ezek is csak fotográfiák lesznek. Ahogyan egy ember jellemét és csak korlátozott módon tudja a róla készített fotó tükrözni, úgy a ház lényegéről is csak közvetetten fognak informálni minket a látványtervek. Arra viszont nagyon hasznosak, hogy egyfajta elképzelt hangulatot, építészeti karaktert kifejezzenek.
Milyen a jó alaprajz?
Egy ház belső lényegét még a megépült házról adott fotók sem képesek tökéletesen bemutatni. Ennek az az oka, hogy a ház lényege láthatatlan: a ház terei, térrendszere csak azáltal élhető át, ha mi magunk belépünk abba. Viszont mégis van két segédeszközünk, amiket fejlett térlátás nélkül is bátran alkalmazhatunk! Az első a logikánk. Egy jó alaprajz mindig logikus. Ez nem feltétlenül azonos a racionalitással, vannak szenzációs irracionális alaprajzok is, de kell, hogy legyen egy sajátos belső logikája. Ha építtetőként a saját logikus gondolatainkat látjuk visszaköszönni a tervrajzokon, már félig nyert ügyünk van.
A másik segédeszközünk a szépérzékünk. Természetesen mindenkinek egyéni, hogy mit talál szépnek. A nagyközönség ugyan ritkán gyönyörködik építészeti alaprajzokban, de bízvást állíthatom: egy jó tervrajz egyúttal szép is. Vagyis ha felismerjük a szépség jeleit az elénk tárt alaprajzban, metszetben, homlokzatban, az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a tervezett térrendszert is szépnek fogjuk megélni. Nem kell képzett építésznek lennünk ahhoz, hogy ezt átélhessük, ahogyan zeneszerzőkké sem kell válnunk, hogy élvezni tudjunk egy szimfóniát.
Ha ezek után fellapozunk egy építési engedélyezési tervdokumentációt, talán már nem rettent vissza minket a sok szakmai szöveg, rajzi jelkód. Bennük is ott lapul a lényeg, amire már rá tudunk pillantani.
4D Térépítészet, amelynek alapelveiről és gyakorlati megvalósításáról itt olvashat bővebben.